A szünetet ugyanis már a műlencse megtervezéséhez szükséges mérés előtt kérhetik. A kontaktlencse befolyásolhatja a szaruhártya alakját, ezért a közvetlenül a lencse kivétele után rögzített adat nem feltétlenül alkalmas a végleges tervezésre. Az előírt kihagyás célja, hogy a szemész megbízható adatokból számolhasson; időtartamát a használt lencséhez és a vizsgálati eredményhez igazítják.

A műlencse megtervezéséhez külön mérések kellenek

A szürkehályog műtét során az elhomályosodott saját szemlencse helyére műlencse kerül. Ennek megfelelő fénytörő erejét a szem méretei alapján számítják ki. A biometria ennek a műszeres mérésnek a neve: többek között a szem hosszáról szolgáltat adatot, a tervezéshez pedig a szaruhártya görbületét is figyelembe veszik.

A kontaktlencse dobozán szereplő dioptria ezért nem mondja meg, mekkora fénytörő erejű műlencsét kell beültetni. A kontaktlencse a szem felszínén korrigál, a műlencse pedig az eltávolított saját szemlencsét helyettesíti. A korábbi korrekció ugyanakkor hasznos információ: megmutatja, milyen szemüveget vagy kontaktlencsét viselt a páciens, és milyen látáshoz szokott hozzá.

A Dr. Nagymihály Attila oldalán ismertetett szürkehályog műtétnél a részletes szemvizsgálat és a műlencse megtervezése is az előkészítéshez tartozik, ezért kontaktlencse-viselőként már e vizsgálatok időzítésekor szükséges egyeztetni a kihagyásról.

Miért számíthat a kontaktlencse a mérésnél?

A szaruhártya a szem elülső, átlátszó része, amely részt vesz a fény fókuszálásában. Ha a görbületét a kontaktlencse átmenetileg megváltoztatja, a mérés a lencseviselés által befolyásolt állapotot rögzítheti. Az Oxford Eye Hospital betegtájékoztatója ezért a biometria előtti kontaktlencse-szünetet a szaruhártya szokásos alakjának visszaállásával indokolja.

Külön kérdés, hogy a kontaktlencse még a szemen van-e a vizsgálat alatt. Egy eredeti, egészséges szemeken végzett műszeres vizsgálatban a lágy kontaktlencsével és anélkül mért egyes biometriai értékek eltértek. Ebből nem következik minden páciensre érvényes várakozási idő, de jól mutatja, miért lényeges a mérés körülményeinek pontos ismerete. A szemen lévő lencse és a korábbi viselés után esetleg fennmaradó alakváltozás két külön szempont.

Hány nap kihagyás szükséges?

Erre az internetes tájékoztatók alapján nem adható mindenkire érvényes szám. Az intézményi előírások eltérhetnek, és van olyan tájékoztató, amely külön kezeli a lágy és a merev, gázáteresztő kontaktlencséket. Egy másik rendelő határidejének átvétele ezért bizonytalan alap a saját vizsgálat megszervezéséhez.

A „napi lencse” megnevezés ráadásul félreérthető: jelenthet mindennap viselt lencsét, de egynapos, használat után eldobott típust is. A csere gyakorisága és a lencse anyaga eltérő tulajdonság, így a „havonta cserélem” válasz önmagában nem ad teljes leírást.

Az is fontos különbség, hogy hagyományos korrekciós lencséről vagy a szaruhártyát szándékosan formáló típusról van-e szó. Utóbbira példa az ortokeratológiai, gyakran éjszaka viselt lencse, amelynek látásjavító hatása éppen a szaruhártya görbületének átmeneti megváltoztatásán alapul. Ilyen előzménynél különösen fontos, hogy a mérőhely ismerje a lencsehasználatot.

Az időpontkéréskor a lencse típusát és a viselési szokásokat is érdemes megadni: például hogy naponta használja-e, és mikor volt utoljára a szemén. Ha a pontos típus nem ismert, a doboz vagy a korábbi illesztési dokumentum segíthet az azonosításban. A válaszban annak is egyértelműnek kell lennie, hogy az előírt szünet melyik időpontra vonatkozik: az első vizsgálatra, a biometriai mérésre vagy a műtétre.

Egy szemészeti konzultáció és a végleges lencsetervezés történhet külön alkalommal. Emiatt abból, hogy az első találkozón viselhető volt a kontaktlencse, még nem következik, hogy a következő mérés előtt sem szükséges szünet. A kapott utasításokat mindig a konkrét időponthoz kell kapcsolni.

A szemfelszín állapota is beleszólhat

A megfelelően betartott szünet mellett is fontos lehet a szemszárazság vagy más szaruhártya-eltérés felismerése. Az európai szürkehályogműtéti ajánlás a műtét előtti vizsgálatban a szemfelszín állapotának értékelését is hangsúlyozza, és megfontolandónak tartja a már fennálló szemszárazság kezelését a beavatkozás előtt.

Az égő érzés, a visszatérő szúrás vagy az ingadozó látás ezért hasznos információ a vizsgálónak. Ezekből a panaszokból otthon nem dönthető el, mi befolyásolja a mérést. Ha a szemész szemfelszíni kezelést vagy ismételt mérést javasol, annak célja a tervezéshez használható állapot elérése lehet. Új mérési időpontból még nem következik, hogy a műtét elvégezhetetlen.

Ha a szünet mégsem úgy alakult, ahogy megbeszélték

Előfordulhat, hogy valaki a mérés előtti napokban mégis felteszi a lencsét, vagy csak későn kap tájékoztatást a kihagyásról. Ezt a vizsgálat előtt jelezni kell, a tényleges utolsó viselési időponttal együtt. A rendelő ennek ismeretében dönthet arról, hogy a tervezett vizsgálat elvégezhető-e, mely eredményei használhatók, illetve szükséges-e későbbi kontrollmérés.

A szemüvegre váltás gyakorlati nehézséget is okozhat, különösen régi vagy gyengén korrigáló szemüvegnél. Ezt is célszerű előre megbeszélni, hogy a közlekedés és a munka megszervezhető legyen. A megfelelő felkészüléshez két biztos adat szükséges: milyen kontaktlencsét használ a páciens, és a mérőhely melyik vizsgálat előtt milyen kihagyást kér. A szünet hosszát ezek ismeretében lehet jól időzíteni.