Mit mutat a napelem-inverter adatlapja? DC-, AC- és MPPT-adatok érthetően
DC-feszültség, maximális bemeneti áram, AC-teljesítmény, MPPT-feszültségtartomány - ezek mind olyan értékek, amikről kevesen tudnak. Pedig nem csak száraz műszaki adatokról van szó. Ha tudjuk, hogy mit jelentenek az egyes paraméterek, akkor azt is könnyebben megértjük, hogy miért nem mindegy, milyen inverter kerül a rendszerbe.
DC-adatok - innen érkezik az energia
Egy napelem inverter adatlapja csak akkor értelmezhető jól, ha az értékeket a tervezett rendszer adottságaival együtt vizsgáljuk. Nézzük meg először a DC-oldalt, amely a napelemek és az inverter közötti kapcsolatot jelenti. A panelek egyenáramot termelnek, az inverter pedig átalakítja váltakozó árammá, amit a háztartásban aztán fel tudunk használni. Az inverter adatlapján tehát több olyan érték is lesz, ami az előállított feszültséghez vagy az áramerősséghez kötődik.
Az egyik legfontosabb a maximális DC bemeneti teljesítmény. Ez azt mutatja meg, hogy a gyártó mekkora napelem-teljesítmény csatlakozását engedi az inverterhez. Fontos azonban, hogy ez nem feltétlenül azonos az inverter névleges AC teljesítményével. Egy 10 kW-os inverterhez akár 12 kWp vagy nagyobb névleges kapacitás is csatlakoztatható. Ezt nevezik DC/AC túlméretezésnek, amely megfelelő tervezés mellett javíthatja az inverter kihasználtságát.
Szintén fontos tényező a maximális DC feszültség. Ezt voltban, avagy V-ben adják meg, és azt jelzi, hogy mekkora feszültséget képes biztonságban fogadni az inverter a napelemoldalról. A napelemeket sorba kapcsolva a feszültség összadódik, éppen ezért a panelek számát is úgy kell meghatározni, hogy még a hideg időben várható legmagasabb feszültség se lépje túl az inverter határértékét.
Az áramerősség sem mindegy
Az adatlapokon gyakran szerepel a maximális bemeneti áram, amit amperben, A-ban adnak meg. Ez azért lényeges, mert a napelem stringek nemcsak feszültséget, hanem áramot is szolgáltatnak. Amennyiben egy inverter bemeneti áramkorlátja alacsonyabb, mint amit a hozzá kapcsolt panelek elő tudnak állítani az adott körülmények között, akkor az hatással lehet a rendszer működésére, valamint a teljesítményre egyaránt.
Ez az érték főleg a modern, nagyobb teljesítménnyel rendelkező napelemeknél lényeges, ahol a korábbi panelekhez képest magasabb áramerősségek is előfordulhatnak. Ezért a választás során nem elég csak azt nézni, hogy 10 kW-os vagy 15 kW-s a készülék. Emellett össze kell hasonlítani a bemeneti feszültséget és áramot a tervezett panelek adataival.
MPPT - az inverter optimális működési pontja
Az MPPT az angol Maximum Power Point Tracking rövidítése, avagy maximális teljesítménypont-követést jelent. Lefordítva annyit tesz, hogy az inverter folyamatosan keresi azt a működési pontot, ahol az adott napelemből a lehető legtöbb energiát tudja kinyerni.
Az adatlapon található az MPPT-k száma és az egyes MPPT-khez tartozó feszültségtartomány. Ez főleg tetősík, eltérő tájolás és részleges árnyékolás esetén lehet fontos tényező. Ha például egy tető keleti és nyugati oldalára is kerülnek panelek, akkor előnyös lehet olyan invertert felszerelni, ami megfelelő számú, egymástól független MPPT-vel rendelkezik. Ezáltal a különböző körülmények között működő stringek optimalizálása hatékonyabb lehet.
Az MPPT feszültségtartománya pedig azt mutatja meg, hogy milyen DC-feszültség mellett tudja követni az inverter megfelelő teljesítménypontot. Nem ugyanarról van szó tehát, mint a maximális DC feszültségnél, hiszen az utóbbi egy biztonsági határérték, míg az MPPT-tartomány azt jelenti, hogy mely feszültségtartományban képes az inverter aktívan optimalizálni.
AC-adatok: mennyi energiát képes leadni az inverter?
A napelemek által megtermelt egyenáramot az inverter alakítja át használható energiává. Az AC-oldali adatok megmutatják, hogy az eszköz milyen teljesítménnyel és milyen hálózati paraméterekkel működik.
Itt jön képbe az AC teljesítmény, amit kilowattban, avagy kW-ban adnak meg. Egy 5 kW-s inverter például névleges körülmények között maximum 5 kW AC teljesítményt képes leadni. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a hozzá csatlakoztatott napelemek összteljesítménye maximum 5 kWp kell, hogy legyen.
Az AC-oldalon megtalálható még az hálózati feszültség, a fázisok száma, a maximális AC áram, valamint a hálózati frekvencia is. Magyarországi lakossági rendszereknél nagyon fontos annak ellenőrzése, hogy az inverter megfelel-e az adott csatlakozási követelményeknek.
Egy inverter adatlapját tehát nem érdemes úgy értelmezni, hogy minél nagyobbak rajta a számok, annál jobb az eszköz. Az optimális az lesz, aminek DC-, AC-, és MPPT-értékei összhangban vannak a napelemekkel és a tető adottságaival.
